2.rész: A rosszul sikerült buli

Sziasztok!! Itt a 2. rész. remélem tetszeni fog. Itt van egy zene a részhez, ha vége van indítsátok újra: http://www.youtube.com/watch?v=VZxy3OtCaos  Jó olvasást!!! ;)

 olyat láttam amire nagyon nem számítottam volna...

Az asztalunknál Roli ült, mellette egy szőke lány volt, akit barátom szorosan ölelt magához és hosszasan csókolta. Annyira lesokkolt, amit láttam, hogy mozdulni se tudtam. A könnyek elkezdtek folyni az arcomon. Aztán erőt vettem magamon és odasiettem hozzájuk.

-Roli , te mit művelsz!??- kérdeztem mérgesen.

- Hát látod nem??- kérdezett vissza flegmán. A lány, aki mellette ült, lenézően nézett rám. Úgy éreztem, hogy fel tudnám pofozni mind kettőjüket.

- Ki ez a csaj, és miért smárolsz vele??- kérdeztem még mindig idegesen.

- Ő itt Lilla. És azért, mert ehhez van kedvem.- mondta Roli. Hát ezt nem hiszem el! Én vagyok a barátnője és eközben egy másik lánnyal csókolózik. Körülnéztem hátha látom a többieket, de mindenki eltűnt.

- Ja és ebben az 1 évben, amikor együtt voltunk, csak úgy merő véletlenségből, aki megtetszett lány csak úgy lesmárolod??!! –emeltem fel a hangom.

-Nehogy azt hidd, hogy amíg veled együtt voltam csak te voltál nekem- mondta gúnyosan- ha ezt hiszed akkor nagyon nagy tévedésbe vagy . Ja és nem látod hogy zavarsz?? Úgyhogy szia.

-Én ezt  nem hiszem el. – mondtam halkan. – Elmehetsz a jó büdös francba. – mondtam és elindultam kifele a helyről.

Csak potyogtak a könnyeim, nagyon nagyot csalódtam Roliban. Mi az hogy amíg együtt voltunk, akkor is több lány megvolt neki. Nagyon szerettem Rolit. Mégis hogy tehette ezt velem?

Miközben kifelé rohantam neki mentem pár táncoló embernek. Kiléptem a helyről, lehajott fejjel rohantam haza. Vagyis hát csak rohantam volna. Neki mentem valakinek.

-Bocsánat.- mondtam halkan, lehajtott fejjel és szipogva. És már mentem is volna tovább  de a fiú a karomnál fogva  visszarántott.

-Minden rendben?- kérdezte aggódva. Felnéztem és ismerős volt az arca. Úgy éreztem, hogy láttam már valahol.

- Nem, semmi sincs rendben.- mondtam mérgesen és sírva. Majd megpróbáltam kiszabadulni az enyhe szorításából.

*Olivér szemszöge*

Amikor kicsit kijöttem levegőzni és menni  akartam vissza, egy lány elég rendesen belém jött, persze elnézést kért. Láttam rajt, hogy sír és nagyon megsajnáltam, ezért megkérdeztem tőle, hogy minden rendben van- e. Felnézett rám és barna szemei csak úgy csillogtak a könnytől. Elég idegesen válaszolt. Szerintem ennek köze van ahhoz hogy mért sírt. Kiszabadította a csuklóját a kezemből majd elfutott. Elöntött egy furcsa érzés és aggódva néztem utána. Kicsit arrébb nekidőlt egy épület falának majd sírva leguggolt. Odasétáltam hozzá és halkan megkérdeztem:

-Mi történt??

-Miért érdekel? – kérdezett vissza szipogva, halkan és csalódottan.

-Mert olyan rossz így látni valakit. Nem szeretnél beszélni róla, igaz??- kérdeztem.

-Hát nem nagyon. – mondta szomorúan.

-Megértem. Hogy hívnak?

-Horváth Stella.

-Patocska Olivér. – mosolyogtam rá. És halványan ő is elmosolyodott. Jó érzés volt hogy legalább ennyire sikerült egy  kicsit jobb kedvre deríteni. Bár ez még nem elég, mert még mindig folytak a könnyei. Nem tudom, hogy mi történhetett vele de biztos, hogy nagyon fáj neki, és nem fogja magát rajta egyhamar túltenni. Ebben biztos vagyok.

*Stella szemszöge*

Amikor a fiú utánam jött és tovább érdeklődött, hogy mi történt, az nagyon jól esett. Megértette, hogy nem nagyon akarok erről a Rolis dologról beszélni, és témát váltott. Bemutatkozott. A neve Patocska Olivér. Tudtam, hogy ismerős valahonnan. Énekes egy bandában, ami az X- faktorban volt. A banda neve ByTheWay. Olivér tovább kérdezősködött.

-Haza kísérjelek?? – kérdezte kedvesen.

- Nem kell, köszi.- álltam fel , hogy elinduljak.

- Elkísérlek nem akarom, hogy bajod essen.- mondta, és elötött egy jó érzés. Nagyon jól esett, hogy aggódik értem, pedig még nem is ismerjük egymást.

Amikor haza értünk Olivér elköszönt az épület elött, én pedig megköszöntem, hogy elkísért, majd bementem, átöltöztem pizsibe és lefeküdtem aludni…. ha a forgolódást alvásnak lehet nevezni. Nem tudtam aludni. A fejemben kavarogtak a mai események.

*Reni szemszöge*

Elmentem egy fiúval táncolni, és mire visszaértem nem találtam az asztalunknál senkit. Elmentem megkeresni Stellát, de sehol sem találtam. Legutóbb Patrikkal láttam táncolni, így hát elmentem megkeresni Patrikot. Meg is találtam a táncparkett közepén.

-Hol van Stella??- kérdeztem.

-Elfáradt és visszament az asztalunkhoz.

-De ott nincs senki.- mondtam értetlenül.

-Akkor nem tudom.- válaszolt.

Előkerestem a telefonomat és megcsörgettem Stellát, de ki volt kapcsolva. Kezdek megijedni. Kint se találtam, se a mosdóban, se sehol. Nagyon aggódom érte.

*Olivér szemszöge*

Amikor visszaértem a discoba. Elindultam megkeresni a barátnőmet. Meg is találtam, de arra igazán nem számítottam, hogy így fog fogadni…..